2010-ben fennállásának legmagasabb működési eredményét (3987,9 millió euró) érte el az Erste Group, 5,7%-kal meghaladva a 2009-es szintet. A jó eredményben fontos szerepe volt a negyedik negyedévnek, melyben a korábbi negyedévekénél alacsonyabb kereskedési eredmény hatását kioltotta az alacsonyabb céltartalék-képzés. A bank teljes éves nettó eredménye 1015,4 millió euró lett, ami 12%-kal magasabb a 2009-esnél. Az elmúlt két évet veszteséges negyedév nélkül vészelte át a pénzintézet, mely az Erste válságálló üzleti modelljét is dicséri.
A nettó kamatbevételi sor a nemzetközi vállalati üzletág alacsonyabb üzleti volumene, a szűkebb romániai és ukrajnai kamatmarzs és az alacsonyabb lízing aktivitás miatt szintén elmaradt az előző negyedévekétől, ezt azonban részben kompenzálta a magasabb díj- és jutalékbevételi adat, melyet az értékpapír üzletág magasabb díjai hajtottak felfelé.
A bank működési ráfordításai 945,1 millió forintra csökkentek a negyedik negyedévben (bankoktól szokatlan módon alacsonyabb lett, mint a megelőző három hónapban), ennek is köszönhetően az egy évvel korábbi 50,2%-ról 48,9%-ra csökkent év végére a társaság költség/bevétel aránya, mely meglehetősen kedvező aránynak tekinthető. A magyar leánybank költséghatékonysága ennél még jobb, itt ugyanis a költség/bevétel arány hosszú ideje stabilan 40% körül, illetve az alatt alakul.
A válság idején kiemelt figyelemmel kísért céltartalék-képzés szintje határozott csökkenést mutat az Erstnél, 12,2%-kal 442,8 millió euróra csökkent ugyanis a hitelekre képzett értékvesztés a banknál. Ebben két fontos tényezőnek volt szerepe: megállt egyrészt a nem teljesítő hitelek növekedése a banknál (a régiós összehasonlításban kedvező 7,6%-on), másrészt céltartalékok visszaírására is sort keríthetett a társaság a negyedik negyedévben a nagyvállalati szegmensben. A 442,8 millió eurós szint 2009 első negyedéve óta a legkisebb.
A magyar leánybank ugyanakkor rosszul áll a nem-teljesítő hitelek arányát tekintve, hisz Ukrajna és Románia után a bankcsoport régiós leánybankjai közül itt a legmagasabb az NPL-ráta, miután az előző negyedévi 11-ről 12%-ra nőtt. Az Erste egyes országai ilyen szempontból két csoportra oszlanak: hazánkban, Romániában, Horvátországban és Ukrajnában még nőtt, Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában és Szerbiában ugyanakkor már csökkent a késedelmes hitelek aránya.
A nem-teljesítő hitelek céltartalék-fedezettségét tekintve a magyar leánybank rosszul áll, hisz mindössze 50% itt az arány, szemben az osztrák 60 vagy éppen a cseh 70%-os szinttel. Magas ugyanakkor a jelzáloghitelek aránya a magyar Ersténél, mely valamivel kisebb céltartalék-képzést indokol.
Eredményesség szempontjából a régiós leánybankok rendkívül eltérő képet mutatnak: Csehország nagyon jól teljesített, és fennállásának talán legjobb eredményét érte el a Ceska Sporitelna a negyedik negyedévben. Szlovákia is meglepően jó, 52,6 millió eurós profitot hozott és Horvátország is nyereséges maradt, hasonlóan a korábbi negyedévekhez. A magyar leánybanknál 12,8 millió eurós veszteség keletkezett.
"2010-ben az Erste Group 2007 óta a legnagyobb nettó nyereségéről adhatott számot annak köszönhetően, hogy üzemi bevételeink továbbra is kitűnően alakultak, valamint éves összehasonlításban 2004 óta első ízben csökkentek a kockázati költségek. Az üzemi hatékonyságban bekövetkezett figyelemreméltó javulást az is jól tükrözi, hogy 2007 óta négyszeresére duzzadtak a kockázati költségek, miközben ugyanezen az időtávon a nettó nyereség csak minimális visszaesést mutatott. Ennek megfelelően tőkebázisunk a reálgazdaságot célzó üzleti modellünk által megkívánt értéket jóval túlhaladó mértékben bővült" - jelentette ki Andreas Treichl, az Erste Group Bank AG vezérigazgatója a 2010. évi előzetes eredményeket bemutató tájékoztatón. Az Erste Group összes kelet-közép-európai piacán szerény gazdasági növekedés várható 2011-ben - vélik a banknál.. Egyes országok - így Csehország és Szlovákia - a 2010. évi jó szereplésre építhetnek, Románia pedig a várakozások szerint sikerrel mászik ki a recesszióból, igaz, az év második fele előtt nem várható számottevő növekedés. Magyarország az előrejelzések szerint gyorsuló gazdasági növekedésről számolhat majd be, ugyanakkor nagyon alacsony bázisról indul a fejlődés. Ennek ellenére mindkét országban magas szinten maradhatnak a kockázati költségek 2011-ben. Csoportszinten a makrogazdasági javulás fokozatosan csökkenő kockázati költségeket és nagyobb fokú nyereségességet eredményezhet a számítások szerint - tartalmazza a bank közleménye.
2010-ben A magyarországi lakossági, valamint kis- és középvállalati üzletág nettó kamatbevétele a 2009. évi 353,6 millió euróról 387,1 millió euróra javult főként a devizaárfolyamok változásának köszönhetően (a növekedés mértéke 9,5 százalék, a devizahatással korrigáltan pedig 7,4 százalék). A nettó jutalékbevételben bekövetkezett bővülés és az üzemi költségek csökkenése alapvető módon járult hozzá a stabil növekedést mutató 305,5 millió eurós üzemi eredményhez, ami 49,8 millió eurós (azaz 19,5 százalékos, a devizahatásokkal korrigáltan pedig 17,3 százalékos) bővülést jelent az előző évi 255,7 millió euróhoz viszonyítva. A nettó jutalékbevétel szintén pozitív irányban változott minden kategóriában, így az előző évi 86,2 millió euróról 11,6 millió euróval 97,8 millió euróra nőtt 2010-ben (tehát 13,6 százalékkal, illetve a devizahatások kiszűrése után 11,4 százalékkal). A működési költségek ugyancsk javuló tendenciát mutattak 2010-ben, hiszen 11,4 millió euróval (vagyis 5,3 százalékkal, devizahatásokkal korrigáltan pedig 7,1 százalékkal) csökkentek, így ezen a soron a 2009. évi 214,0 millió euró után 202,6 millió euró jelentkezett a személyügyi, marketing-, és tanácsadói ráfordítások csökkentésének következtében. A költség/bevétel ráta 39,9 százalék lett 2010-ben (a 2009. évben regisztrált 45,6 százalék után). A kockázati céltartalékok 43,0 (a devizahatásokkal korrigáltan 40,4) százalékos, 170,8 millió euróról 244,3 millió euróra történő bővülése a gazdasági visszaesést és a devizaárfolyamok volatilitását tükrözi. Az egyéb eredmények sor 2010-ben 67,0 millió euróval -1,3 millió euróról -68,3 millió euróra romlott szinte kizárólag a bankadó bevezetése miatt (amely 49,8 millió eurós terhet jelentett). Ennek következtében a kisebbségi érdekeltségek levonása utáni nettó nyereség a 2009. évi 57,9 millió euróról -21,8 millió euróra zuhant (ezek a számok a treasury és a local corporate üzletág eredményeit nem tartalmazzák).
Forrás: www.portfolio.hu